1. fejezet

Shadow:

Itt ülünk az asztalnál. Tényleg tudnak valamit. Szuper hangja van Axl-nek, Slash-nek a gitárjátéka isteni és Steven ahogy pörgeti a dobverőket az hihetetlen. Itt ülünk, a zene már megfogott, rajtunk kívül mindenki tombol és tolong a színpad előtt, hogy akárcsak megérinthessék valamelyiküket. Csak tudnák, hogy az én házamban aludtak tegnap vagyis inkább ma. Amikor az elmélkedésből feleszméltem és ránéztem Axl-re, azt  vettem észre, hogy figyel minket és közben tombol a színpadon. Elég rövid volt a koncert, amit most már sajnálok. Egy óra, egy ilyen jó bandának? Túl rövid idő. Lejöttek a színpadról és egy laza fejbillentéssel jelzett Duff, hogy menjünk ki, nehogy kitörjön valamiféle lázadás.

-          Szuperek voltatok! – léptem oda Axl-hez és átnyújtottam neki az öngyújtóját, amit nálam hagyott. – Gondolom a tiéd.

-          Igen. Hol volt? – nézett boldogan, hogy visszakapta.

-          A cipőmbe. – mosolyogtam és egyben nem értettem.

-          Slash! – kiáltotta el magát.

-          Mi van? – jött hozzánk a Beth-el való beszélgetésből.

-          Te tetted a gyújtómat Shadow cipőjébe? – nézett kérdően és kicsit mérgesen.

-          Ja, aszem. – flegmán, fél mosollyal válaszolt.

-          Tűnj el! Még egyszer ne nyúlj a cuccomhoz! – idegesen lökte Beth felé Slash-t.

-          Mi van, nem bírod, ha a cuccodhoz nyúlnak? – kicsit még fokoztam az idegességét.

-          Úgy tűnik, hogy szeretem? Ja, bocs. Kitűnő örömmel fogadom, ha az én holmijaim eltűnnek. – mérgelődött, én pedig csak mosolyogtam.

Azok a szemek. Most gyilkolni lehetne velük.

-          Ne törődj velük. Majd leszoknak róla. – próbáltam nyugtatni, megveregettem a vállát és csatlakoztam a többiekhez.

-          Na, mi van veletek? – próbáltam mindenkivel pár szót váltani.

-          Semmi. Én személy szerint szomjas vagyok. – jelentette ki Steven.

-          Akkor igyunk valamit. – javasolta Beth.

-          De hol? – néztem kérdően és persze minden tekintet rám szegeződött remélve, hogy ismét az én házamba jöhetnek. – Jó, értem. Gyertek!

Éjfél volt. Csak a mi hangunk hallatszott az utcán. Hamar haza értünk. A hamar körülbelül másfél órát jelent. Pedig csak húsz percnyire lakok a Rainbow-tól.

Axl:

Érdekes ez a két lány. Csak úgy semmi ismeretség után beengednek. Ki tudja milyen őrültek lehetünk? Igaz én félőrült vagyok. Na, mindegy ennyi gondolkozás elég lesz, már így is bolondnak néznek.

-          Milyen piád van itthon? – Steven azonnal a lényegre tért.

-          Pofátlan vagy Popcorn. – állította le Slash.

-          De hát ő hívott ide. – védte magát Steven.

-          Hagyjátok csak. A hűtőben van sör, a szekrényben bor és nem mondom meg hol van a whiskey. – Shadow tök nyíltan engedte, hogy szétszedjük a házát.

-          Azt ugye tudod, hogy ezek mekkora állatok, ha isznak. – léptem Shadow-hoz.

-          Nem, de kíváncsi vagyok. – vigyorgott és lenyelt egy korsó sört.

Shadow:

Azt se tudom milyen nap van. Totál másnapos vagyok. Hol van Beth? Meg kell keresnem. Úr Isten mennyi üres üveg, ezek felélték egy éjjel, egy heti piámat. Gyorsan felveszek egy napszemüveget, mert még így félhomályban is kiégett a retinám itt a kanapén.

-          Beth! – kezdtem üvöltözni, mire felkelt Izzy.

-          Aszem, kint van az erkélyen. – mondta full nyugodtan.

-          Ott kint aludt egész éjjel? Nem vagytok normálisak, csak körülbelül mínusz két fok van! – keltem ki magamból.

-          Nem tudtuk behozni. Totál leitta magát és amikor Slash kiment érte, elkezdte rugdalni, hogy ő nem akar bejönni, mert melege van. – fel sem fogtam mit mond, azonnal kimentem Beth-ért.

-          Ébredj már fel! – kezdtem berángatni az ajtón, mire észre vették a szenvedéseimet a többiek.

Steven rendes volt és segített egy vödör vízzel felkelteni. Mire Beth felugrott és berohant a fürdőbe. Axl odajött hozzám a többiek, pedig csak röhögtek rajtam, hogy bepánikoltam.

-          Azt hiszem mennünk kell próbálni. Ha az élet úgy akarja, akkor úgy is találkozunk. – bölcselkedett Axl.

-          Jó, de ha az élet nem akarja, akkor este találkozunk a Rainbow-ban. – egyeztem ki vele.

-          Oké, mi ott leszünk. – mindannyian elköszöntek és mentek próbálni.

Én pedig rendbe tettem a házat, Beth-t és magamat.

Írta: Shadow